XIII. állomás - Jézus testét leveszik a keresztről
Mária szíve mélyéig átérezte az Úr szenvedését. Most legelső gondja, hogy Fia számára méltó nyughelyet keressen. Ekkor jön Arimathiai József, leveszi Jézus testét a keresztről és Mária ölébe helyezi. Most még egyszer karjai között tarthatja Üdvözítőjét. Nyelve nem szól, de szíve most is azt mondja:
Lásd én az Úr szolgálóleánya vagyok, legyen nekem a Te szavaid szerint!
Fájdalmas Szűzanyám! Csak a könnyeid ömlenek némán. Sokba került Neked a mi megváltásunk. Te, az Úr alázatos Szolgáló - leánya ezt is elfogadtad. Odaadtad Őt, Akit teljes Szívedből szerettél. Őt, a legkedvesebbet, a legdrágábbat, a legédesebbet. Őt, a Te Egyetlenedet, Aki szűzi tiszta Testedből öltött Testet. Akit a világra szültél, Akit dajkáltál, Akivel a gyilkos Heródes elől menekültél. Miért? Azért, hogy teljesítsd az Atya akaratát. Azért, hogy most lemondj Róla, a Legkedvesebbről, az Egyetlenről. És Őhelyette megkaptál minket, esendő nyomorult bűnösöket, hogy véres könnyeket hullass értünk. A világ minden tájára eljössz, hogy figyelmeztess: "Tartsatok bűnbánatot! Imádkozzatok! Szeressétek a végtelenül megsértett jóságos Atyát!"