Szent Terezia Benedikta szűz, vértanú (Edit Stein), Európa társvédőszentje
1904-ben kitért a judaizmusból és ateista lett. A göttingeni egyetemen Husserl tanítványa lett, akit asszisztensként elkísért a freiburgi egyetemre. Itt szerzett doktorátust 1916-ban.
A zsidó származású Edith Stein, akit II. János Pál pápa szentté avatott: a nő Auschwitzban hunyt el
Keresztes Szent Terézia Benedikta (latinul: Sancta Teresia Benedicta a Cruce; született: Edith Stein (Breslau, 1891. – Auschwitz, 1942.) Zsidó származású német filozófus, kármelita apáca, az árvák és a mártírok védőszentje. Ortodox zsidó családban született, az akkor Németországhoz tartozó Wrocławban.
Noha korábban is volt kapcsolata a katolicizmussal, az áttérését az okozta, hogy1921-ben elolvasta Avilai Szent Teréz misztikus önéletrajzát. Miután 1922. január1-jén megkeresztelték, lemondott a Husserl melletti asszisztensi állásáról és aspeyeri dominikánus leányiskolában lett tanár.
Amíg itt tanított (1922-1932), németre fordította Henry Newman bíboros leveleinek és naplójának egy kötetét, Aquinói Szent Tamás De veritate (Az igazságról) című művét és a katolikus filozófiát tanulmányozta.
1932-ben a münsteri Pedagógiai Intézetben tartottelőadásokat, de a náci kormányzat által hozott antiszemita törvények arrakényszerítették, hogy 1933-ban lemondjon állásáról.1934-ben belépett a karmeliták kölni rendházába és felvette a Teresa Benedicta a Cruce (Keresztről nevezett Terézia Benedicta) nevet. Életét a zsidó és a német népért ajánlotta fel.
A növekvő náci fenyegetés miatt a rendje áthelyezte Hollandiába, az echti karmelita kolostorba. Hollandiában sem volt biztonságban: a holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet; az állásfoglalást az ország összes templomában felolvasták.Válaszként 1942. július 26-án Hitler elrendelte Hollandiában is az áttért zsidók letartóztatását, akiket addig megkíméltek. Edithet és Rosa nővérét letartóztatták és az auschwitzi koncentrációs táborba szállították. 1942. augusztus 9-én haltak meg.
1987. május 1-én II. János Pál pápa Kölnben boldoggá, majd 1998. október 11-énszentté avatta Teresa Benedicta a Cruce néven. Végül 1999. október 1-jén Európa társvédőszentjévé nyilvánította.
A Keresztről nevezett Szent Teréz Benedikta
(Edith Stein) szűz és vértanú, Európa társvédőszentje
Wroclaw 1891. október 12 – Auschwitz 1942. augusztus 9.
Edith ortodox zsidó szülők, Siegfried Stein és Auguste Cuoran tizenegyedik gyermekeként született. Nagy érdeklődéssel fordult a filozófia felé, és állandó kapcsolatot ápolt e tudomány jeles képviselőivel, például E. Husserlel.
Nagy hatással volt rá Avilai Nagy Szent Teréz önéletrajza. A kereszténységgel való számos találkozás hatására 1922. január 1.-én megkeresztelkedett. Bár ekkor már szeretett volna belépni a Kármellbe, de egy ideig még a tanítás és oktatás volt a feladata.
Vágya csak 1933-ban teljesült. Köln városának monostorába lépett be, ahol folyamatosan tette le fogadalmait, 1938-ban pedig az örökfogadalmat. Tudományos munkát végezhetett, és a lelki élet nagyjainak írásait tanulmányozta. Keresztes Szent János születésének 400. évfordulójára írt még egy cikket.
1942. augusztus 5-én több nővérrel együtt a Gestapo elhurcolta, és augusztus 9-én az auschwitzi koncentrációs táborban vetettek véget életének.
Boldoggá avatása Kölnben 1987.május 1-jén, szentté avatása 1998.október 11-én a római Szent Péter téren történt.
1999. október 1-jén Szent II. János Pál pápa Európa társvédőszentjévé nyilvánította.
Egyes zsidó csoportok ellenezték a boldoggá avatást. Rámutattak, hogy a katolikus doktrína szerint az a vértanú, aki a hitéért halt meg; ezzel szemben Steint zsidó származása miatt ölték meg. A katolikus egyház álláspontja mindazonáltal az, hogy Edith Steinnek azért kellett meghalnia, mert a holland egyház elítélte a náci fajelméletet. Más szavakkal, azért halt meg, hogy az egyházerkölcsi tartását erősítse, tehát mártír.
Keresztes Szent Terézia Benedikta (latinul: Sancta Teresia Benedicta a Cruce; született: Edith Stein (Breslau, 1891. – Auschwitz, 1942.) Zsidó származású német filozófus, kármelita apáca, az árvák és a mártírok védőszentje. Ortodox zsidó családban született, az akkor Németországhoz tartozó Wrocławban.
1932-ben a münsteri Pedagógiai Intézetben tartottelőadásokat, de a náci kormányzat által hozott antiszemita törvények arrakényszerítették, hogy 1933-ban lemondjon állásáról.1934-ben belépett a karmeliták kölni rendházába és felvette a Teresa Benedicta a Cruce (Keresztről nevezett Terézia Benedicta) nevet. Életét a zsidó és a német népért ajánlotta fel.
A növekvő náci fenyegetés miatt a rendje áthelyezte Hollandiába, az echti karmelita kolostorba. Hollandiában sem volt biztonságban: a holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet; az állásfoglalást az ország összes templomában felolvasták.Válaszként 1942. július 26-án Hitler elrendelte Hollandiában is az áttért zsidók letartóztatását, akiket addig megkíméltek. Edithet és Rosa nővérét letartóztatták és az auschwitzi koncentrációs táborba szállították. 1942. augusztus 9-én haltak meg.
1987. május 1-én II. János Pál pápa Kölnben boldoggá, majd 1998. október 11-énszentté avatta Teresa Benedicta a Cruce néven. Végül 1999. október 1-jén Európa társvédőszentjévé nyilvánította.
A Keresztről nevezett Szent Teréz Benedikta
(Edith Stein) szűz és vértanú, Európa társvédőszentje
Wroclaw 1891. október 12 – Auschwitz 1942. augusztus 9.
Edith ortodox zsidó szülők, Siegfried Stein és Auguste Cuoran tizenegyedik gyermekeként született. Nagy érdeklődéssel fordult a filozófia felé, és állandó kapcsolatot ápolt e tudomány jeles képviselőivel, például E. Husserlel.Nagy hatással volt rá Avilai Nagy Szent Teréz önéletrajza. A kereszténységgel való számos találkozás hatására 1922. január 1.-én megkeresztelkedett. Bár ekkor már szeretett volna belépni a Kármellbe, de egy ideig még a tanítás és oktatás volt a feladata.
Vágya csak 1933-ban teljesült. Köln városának monostorába lépett be, ahol folyamatosan tette le fogadalmait, 1938-ban pedig az örökfogadalmat. Tudományos munkát végezhetett, és a lelki élet nagyjainak írásait tanulmányozta. Keresztes Szent János születésének 400. évfordulójára írt még egy cikket.
1942. augusztus 5-én több nővérrel együtt a Gestapo elhurcolta, és augusztus 9-én az auschwitzi koncentrációs táborban vetettek véget életének.
Boldoggá avatása Kölnben 1987.május 1-jén, szentté avatása 1998.október 11-én a római Szent Péter téren történt.
1999. október 1-jén Szent II. János Pál pápa Európa társvédőszentjévé nyilvánította.
———
szgyki.hu/author/fajka-jozsef/
szgyki.hu/a-keresztrol-nevezett-szent-terez-benedikta/
szgyki.hu/author/fajka-jozsef/
szgyki.hu/a-keresztrol-nevezett-szent-terez-benedikta/
Egyes zsidó csoportok ellenezték a boldoggá avatást. Rámutattak, hogy a katolikus doktrína szerint az a vértanú, aki a hitéért halt meg; ezzel szemben Steint zsidó származása miatt ölték meg. A katolikus egyház álláspontja mindazonáltal az, hogy Edith Steinnek azért kellett meghalnia, mert a holland egyház elítélte a náci fajelméletet. Más szavakkal, azért halt meg, hogy az egyházerkölcsi tartását erősítse, tehát mártír.
Atyáink Istene, Te Szent Teréz Benedikta vértanúdnak megadtad, hogy keresztre feszített Fiadat megismerje és egészen a halálig kövesse. Közbenjárásodra add, hogy Krisztust minden ember elismerje Üdvözítőjének, és általa eljusson örök színelátásodra. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.
Amen
kép: santiebeati.it
agardikatolikus.hu
forrás: katolikus.sk/augusztus-9-a-keresztrol-nevezett-szent-terezia-benedikta-szuz-vertanu-edit-stein-europa-tarsvedoszentje/
agardikatolikus.hu
forrás: katolikus.sk/augusztus-9-a-keresztrol-nevezett-szent-terezia-benedikta-szuz-vertanu-edit-stein-europa-tarsvedoszentje/
