Xavéri Szent Ferenc emléknapja

Xavéri Ferenc (Francisco de Jassu y Javier, 1506–1552) áldozópap, jezsuita szerzetes, az Egyháznak Pál után egyik legnagyobb térítő apostola a Távol-Keleten, főként Indiában és Japánban töltötte élete nagy részét. Példája ezreket vonzott a missziókba. Az indiai Goa városában temették el; az ott pusztító pestis elmúlását az ő közbenjárásának tulajdonították.


A hét szentje című sorozatában Arkadiusz Nocoń atya az Egyház történetének egyik legnagyobb misszionáriusáról, Ázsia apostoláról, az inkultúráció úttörőjéről írt a Vatikáni Rádió magyar nyelvű honlapján (lengyelből fordította Szemere János atya):

1506. április 7-én született a spanyolországi Javier várában. 1552. december 3-án halt meg a kínai Szancsán-szigeten. 1619. október 25-én V. Pál pápa boldoggá, 1622. március 12-én XV. Gergely pápa szentté avatta. Ereklyéi az indiai Goában, karereklyéje Rómában, az Il Gesù-templomban található. A katolikus missziók, India, Japán és a tengerészek védőszentje.

Baszkföldről származott. Kora egyik legbefolyásosabb embere volt. Magas, jó kiállású, tehetős és intelligens ember volt. Párizsi tanulmányai alatt találkozott Boldog Fáber Péterrel és Loyolai Szent Ignáccal, amely döntően meghatározta élete alakulását. Nem sokkal azt követően, hogy Németországban színre lépett Luther Márton, a három barát megalapította új rendjét, a Jézus Társaságát, ismertebb nevén a jezsuita rendet.

1534. augusztus 15-én Ignáccal és öt társával szegénységi és tisztasági fogadalmat tett. Azt is megfogadták, hogy elzarándokolnak a Szentföldre. 1536 telén indultak útnak. Velencében arról értesültek, hogy a törökök a Szentföldre vezető összes utat lezárták, így nem folytathatták útjukat Krisztus szülőföldjére. 1537. június 27-én szentelték pappá őket Velencében.

III. Pál pápa 1540-ben megadott jóváhagyásával és a mindenkori pápának tett külön engedelmességi fogadalmukkal a rend rövid időn belül elkápráztatta a világot missziós lendületével.


Ferenc mint a rend egyik alapítója és Szent Ignác egyik legközelebbi munkatársa kezdetben Bolognában és Rómában tevékenykedett. 1541-ben elérkezettnek látta az időt, hogy a világ távolabbi tájaira is elvigye az evangéliumot, ezért Indiába ment, ahol mint első jezsuita misszionárius a Jóreménység-fokától egészen a Kínáig terjedő területek pápai legátusaként hirdette Isten Igéjét. Rendkívül hosszú utazása alatt, amely majd egy évig tartott, súlyos betegségen esett át, míg végül 1542. május 6-án eljutott Indiába, ahol azonnal nekilátott a munkának.

Részlet Xavéri Szent Ferencnek Szent Ignáchoz írt egyik leveléből: „Amióta Ázsiában vagyok, egyáltalán nem pihentem; szorgalmasan körüljártam a falvakat, és megkereszteltem minden gyermeket, aki még nem volt megkeresztelve. Köztük rengeteg olyan csecsemőt is, akik – mint ahogy mondani szokás – még azt sem tudják, miben különbözik jobb kezük a baltól.

A nagyobbacska gyermekek pedig a zsolozsmát elmondani vagy enni és pihenni sem hagytak, csakhogy valamilyen imádságra tanítsam meg őket. (…) Ezen a vidéken sokan csak azért nem lesznek kereszténnyé, mert nincs, aki keresztényekké tegye őket. Nagyon sokszor eszembe jutnak az európai egyetemek, különösen a párizsi; szeretnék végigrohanni rajtuk, és válogatás nélkül szerte kiabálni, hogy azokat, akikben több a tudomány, mint a szeretet, így döbbentsem meg: 'Jaj, a lelkek milyen nagy száma van kizárva a mennyországból a ti bűnötök miatt, és jut kárhozatra!' (…) Bárcsak ennek a feladatnak is annyira nekifeküdnének, mint a tanulmányaiknak. (…) Bár ez a gondolat arra indítaná őket, hogy feledve egyéni kedvteléseiket, meg a pusztán emberi dolgokat, mindenestül Isten útmutatására és döntésére bízzák magukat, és szívből így kiáltanának: 'Itt vagyok, Uram! Mit akarsz, hogy cselekedjem? Küldj, ahová csak kívánod, akár még Indiába is!'”


Alig tíz év missziós munka után elnyerte az Ázsia apostola megtisztelő nevet. Méltán hívták így, ugyanis nemcsak Indiába jutott el, hanem Ceylonba, a Moluki-szigetekre, Japánba és számtalan helyre, ahol korábban egyáltalán nem járt misszionárius. Mindenütt Krisztust hirdette, és sikeresen hirdette. Mindenütt több ezer új megtérőt hagyott maga után. A kereszténység ma őt tartja az inkultúráció úttörőjének. (Az inkultúráció az evangélium hirdetésének olyan módja, amely alkalmazkodik a helyi szokásokhoz és kultúrához.)

Az volt az álma, hogy bejusson Kínába. Hiába keresett azonban vezetőt, nem volt, aki bevitte volna őt, Kína határának átlépése ugyanis halálbüntetéssel járt. Az állandó utazástól, munkától kimerülve és a helyi klímától megviselve halt meg 1552. december 3-án, 46 évesen a Szancsán-szigeten, Kína partjainál, ahová végül sosem sikerült bejutnia.

Teste csodálatos módon – a szigeten uralkodó hőség és magas páratartalom ellenére is – épségben maradt. Néhány hónappal később átvitték őt Goába, ahol a mai napig nyugszik.


Rómában, az Il Gesù-templomban, az egyik mellékoltár alatt található Xavéri Szent Ferenc karereklyéje. Azé a karé, amely oly sokszor hullott alá a pogány népek megkeresztelésénél. Egyes elbeszélések szerint több mint tízezer embert keresztelt meg. Ha sikerül eljutnunk ebbe a templomba, érdemes megállni egy kicsit ezelőtt az ereklye előtt, és kérni Xavéri Szent Ferenc közbenjárását Istennél, hogy erősítse meg korunk misszionáriusainak keresztséget osztó karját, akik Krisztust hirdetik a világban. Érdemes azonban azon is elgondolkodni, hogy mi magunk hogyan valósítjuk meg a magunk életében Jézus parancsát: „Menjetek, és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében” (Mt 28,19), hiszen ez minden keresztényre vonatkozik.

Teste csodálatos módon épségben maradt

Annak ellenére, hogy eltelt kétezer év Jézus születése óta, embermilliók élnek úgy a világon, mintha „Krisztus előtt” lennének, ugyanis nincs senki, aki apostolkodna köztük. Advent kezdetén, amikor Isten születésének ünnepére készülünk, az Egyház elénk tárja Xavéri Szent Ferenc alakját, hogy emlékeztessen, Krisztus nem születik meg nélkülünk, nekünk kell elvinnünk Őt a világba, a mi életünknek kell evangéliummá válni a másik ember számára – írta Arkadiusz Nocoń.



Liturgikus ünnepét már a szentté avatást követő évben felvették a római naptárba: december 3-ára került.

Xavéri Szent Ferencet többnyire vándorbottal, kezében kis feszülettel vagy nyomorúságos kunyhóban, magára hagyott haldoklóként szokták ábrázolni. Közbenjárását tengeri utazások során, pestisjárvány idején, a halál óráján kérik. Nápoly városa 1656-ban dühöngő pestis idején kezdte patrónusként tisztelni – olvasható Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában.

1709-ben, a pestisjárvány idején Buda is védőszentjének választotta. Magyarországi tiszteletének egyik első nyoma Szepes fogadalomból épült Xavér-kápolnája, Bársony György prépost felajánlása (1669). A XVIII. században épült magyarföldi jezsuita templomok közül őt választotta pártfogóul Trencsén (1684), Szakolca (Skalica) (1724), Rozsnyó (1660 táján) és Besztercebánya. Ez utóbbiból később püspöki székesegyház lett, a szentből az új egyházmegye patrónusa. Kőszeg középkori Jakab-temploma a barokk időkben a jezsuitáké volt, egyik kápolnáját neki szentelték. Népszerű szentelménnyé vált a Xavér olaja (oleum de lampade Oberburgensis S. Xaverii) – messze földről is eljöttek érte.


Istenünk! Te Xavéri Szent Ferenc áldozópap igehirdetésével számos népet térítettél a hitre. Add, hogy az Ő buzgó hite lángoljon híveid lelkében, és az Anyaszentegyház örömmel lássa maga körül sok hűséges gyermekét.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.
Ámen              
(2013. december 3.)
forrás: magyarkurir.hu/hirek/xaveri-szent-ferenc-emleknapja#lightbox/2/






A kegyelem kilencede Xavéri Szent Ferenccel - mindig meghallgatásra talál


Kis Szent Teréz a legutolsó, a végső vágya az volt, hogy halála után jót tehessen a földön. Utolsó színdarabjában, melyet lengyel származású nővére, a betegápoló nővér aranyfogadalmára írt, 1897. február 8-ra Kosztka Szent Szaniszló címmel, Teréz sok kedves témája mellett kifejezetten beszélt erről a vágyáról is.

Erre a szándékre 1897 március 4. és 12. között elvégezte Xavéri Szent Ferenchez ezt a kilencedet, amelyet a kegyelem kilencedének neveznek, és az a hit kötődik hozzá, hogy ez mindig meghallgatásra talál. Teréz ezt az imát még Szent Józsefhez intézett imával is kiegészítette erre a szándékra.

  (Xavéri Szent Ferenc életrajza elolvasható a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának honlapján.)

A kegyelem kilencede Xavéri Szent Ferenccel

Az Egyház mindig együtt örvendezik a „tanúk nagy felhőjével”, a szentekkel. Ezek a nők és férfiak nemzedékeken át és mindenfelé a világban megmutatták hogyan kell keresztényként élni, sokszor odáig is elmenve, hogy vértanúk lettek. Ugyan földi életük véget ért, de a mennyben tovább imádkoznak.

Az Egyház régóta hiszi, hogy a szentek közbenjárnak értünk, kérik Istent azokért a kegyelmekért és áldásokért, amit mi akár el is felejtünk kérni vagy nincs időnk imádkozni érte: „Az ő közbenjárásuk a legmagasztosabb szolgálat Isten tervében. Kérnünk kell és lehet az ő közbenjárásukat önmagunkért és az egész világért”.

A Xavéri Szent Ferenc közbenjárását kérő imádság századokon át népszerű volt, hiszen feltüzeli a lelkesedésünket hősies utazásaival, amivel távoli népekhez és földrészekre jutott el.

Ezzel a kilenceddel Xavéri Szent Ferenc társai leszünk a levelein keresztül. Mint jezsuita elvégezte és aztán másokat is segített elvégezni Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatait.

Írásai reflexiók a Lelkigyakorlatok lelki intuícióra és gondolataira. Imádkozunk, hogy jobban megismerjük magunkat, megtaláljuk Isten akaratát a mindennapi életünk sűrűjében, meghalljuk és nagylelkűen válaszoljunk Krisztus hívására, amivel megszólít bennünket, bármi legyen is az ára, és hogy megértsük, hogy minden Isten ajándéka, amit érdemtelenül kapunk, és úgy árasztja ránk, „mint a Nap a sugarait vagy a forrás a vizét.”

E kilenced jelenlegi formáját Marcello Mastrilli jezusita atya készítette a 17. században. Amikor Nápolyban dolgozott egy balesetben súlyos fejsérülést szenvedett, és amikor Xavéri Szent Ferenchez imádkozott, Mastrilli atya csodásan felgyógyult. Imádsága közben kapta azt az ígéretet, hogy bárki, aki elvégzi ezt a kilencedet, megtapasztalja Szent Ferenc közbenjárását és remélheti Isten kegyelmét saját javára és Isten dicsőségére. Mastrilli atya volt az, aki megtalálta Xavéri Szent Ferenc testét Kína partjainál egy szigeten és onnan Goába vitte, ahol mindmáig nyugszik.

Mastrilli atya aztán Nagaszakiban lett vértanú 1637. október 17-én.

A kegyelem kilencedét hagyományosan március 4 és 12. (ezen a napon avatták szentté Xavéri Szent Ferencet 1622-ben) között imádkozzuk vagy november 25 és december 3. (Xavéri Szent Ferenc ünnepe) között.

1. nap

„Az Úr adjon néked hosszú életet itt a földön, és engedje e jelen életben érezned szent akaratát, s a lelki erőt annak teljesítésére, tehát hogy megtedd és betöltsed mindazt, amit majd halálod óráján bevégzettnek tudni óhajtasz.”

Levél III. János portugál királyhoz 1549. június 23-án a malajziai Malaccából.

Reflexió

- Mely dolgokra vagyok életemben a legbüszkébb?

- Ezek közül mit fogok legszívesebben az Úr lába elé tenni halálom napján?

- Miből kell többnek, vagy éppen kevesebbnek lennem, hogy a legjobb önmagamat ajándékozhassam majd Istenemnek?

Imádság

Uram, Te minden nap új élettel, új kegyelmekkel ajándékozol meg, s engeded, hogy érezzem jelenléted. Add meg a figyelmesség ajándékát, hogy felismerjelek Téged a körülöttem élő emberekben és teremtett műveidben, s ezáltal hitem, reményem és szeretetem növekedhessék. Ámen.

2. nap

„Kérem Urunkat, Istenünket, adja megismernünk és tapasztalnunk az ő legszentebb akaratát, s ha megtapasztaltuk, juttasson nekünk erőt és sok kegyelmet, hogy szeretettel tudjuk azt betölteni földi életünkben.”

Levél a római jezsuitáknak az indiai Cochinból, 1545 január 27-én.

Reflexió

- Mit kér tőlem Isten a mindennapi életemben?

- Kérnem kell őt, hogy adjon erőt akarata szerint élnem.

- Ki vagy mi iránt fordulok jóindulattal legkevésbé, kit vagy mit a legnehezebb szeretnem?

Imádság

Atyám, Te minden nap a szülő gyermeke iránti szeretetével fordulsz felém: szemmel tartod minden lépésem, aggódva figyeled növekedésem. Boldogságom Téged is örömmel tölt el, s Te vigasztalsz bánatomban. Állandó szereteted, mellyel körülveszel, adja meg a bizalmat, hogy ugyanezzel a szeretettel tekintsek barátaimra és ellenségeimre, családtagjaimra s az ismeretlenekre egyaránt. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

3. nap

„Isten, a mi Urunk adja meg alkalmas időben felismerni az ő szent akaratát. Ő azt kívánja, hogy mindig készek legyünk teljesíteni, bármikor is adja tudtunkra és engedi érezni lelkünkben. Ahhoz, hogy neki tetszően éljünk, zarándokoknak kell lennünk, készen arra, hogy oda menjünk, ahol Urunkat és Istenünket teljesebben szolgálhatjuk.”

A Mansilhas Ferenc jezsuita atyának írt levélből. Negapatam, India, 1545. április 7.

Reflexió

- Keresem-e Isten akaratának jeleit? Mit mond számomra az imádságban, a csendben és mások szava által?

- Kész vagyok oda menni, ahová Isten vezet?

- Vagy csak a megszokásaim irányítanak mindenben?

Imádság

Atyám, Te a csend által és életem betöltetlen területein szólsz hozzám. Adj halló fület, hogy felismerjem hangod a nyugalomban és a lágy szellőben; látó szemet, hogy észrevegyem jelenléted a számomra mégoly jelentéktelen dolgokban is. Szabadíts meg a mindennapi élet sodró zűrzavarától, megkötözöttségeimtől, melyek megfosztanak szabadságomtól, hogy feleljek hívásodra.

Engedd, hogy Xavéri Szent Ferenchez hasonlóan én is zarándok lehessek, s járhassam az általad készített utat, bármerre is vezessen; s mindig bizton tudjam: a láthatatlan Krisztus szüntelen mellettem halad ösvényemen. Ámen.

4. nap

„Úgy döntöttem, a Moro-szigetekre utazom, hogy lelki ügyekben a keresztények segítségére legyek. Bár a halál minden veszedelmének teszem ki magam, mégis minden bizodalmam és reményem az Úristenbe vetem. Erőm törékenységét és gyengeségét nem feledve kívánok megfelelni Megváltó Krisztusunk tanításának, aki azt mondta: „Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; aki azonban elveszíti énérettem életét, megmenti azt.” (Mk8,35).”

Levél az európai jezsuitáknak az indiai Amboinából, 1546. május 10-én.

Reflexió

- Van-e olyan tevékenységem, hobbim, szokásom és emberi kapcsolatom, amit nem vagyok képes kellőképpen uralni?

- Ezek között van-e, amely akadályoz a Istennel való kapcsolatban?

- Mit kell magam mögött hagynom, hogy egészen szabad valómmal követhessem Isten hívását?

Imádság

Uram, mielőtt létre jöttem, Te már ismertél és szerettél engem. Te szőttél olyanná, amilyen vagyok és Te adtál nekem életet, derűt, barátokat. Te veszel körül kedves ismeretlenekkel, és neked köszönhetem ezt a csodálatos világot, amely még annyi mindent tartogat számomra. Ajándékozz meg szabadsággal és bátorsággal, hogy minden nap újból felfedezzelek Téged embertársaimban és környezetemben, s mindabban amit hallok és látok. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

5. nap

„Isten, a mi Urunk, mindenkinek elegendő kegyelmet juttat, hogy kitartson szolgálatában és őrizkedjen a bűntől... e kegyelem jó vagy rossz felhasználásából fakad belőlünk minden jó vagy gonosz dolog. Igen vigasztaló a tudat, hogy az Úristen szeme előtt tartja szándékainkat és kívánságainkat, melyek arra indítanak, hogy Japánba menjünk.”

Az európai jezsuitáknak írt levélből. Malacca, Malajzia, 1549. június 22.

Reflexió

- Tekints mindazon jellembéli erősségeidre, melyekkel Isten megáldott.

- Hogyan fordítod ezeket a jó szolgálatára?

- Hogyan használod néha olyanra is, ami gonosz?

Imádság

Uram, Jézus! Te kísértést szenvedtél a pusztában, s látod, én is mily könnyedén esem kísértésbe, hogy rossz döntéseket hozzak pillanatnyi haszonért vagy élvezetért; hogy bőkezűséged nagyszerű adományait méltatlan és önző célokra fordítsam.

Add meg minden nap a lelki erősség ugyanazon Szentlelkét, mellyel legyőzted a hatalom, jólét és dicsőség kísértését a pusztában.

Engedd, hogy minden gondolatom, szavam és tettem mindig Uram és Istenem nagyobb dicsőségét szolgálja. Ámen.

6. nap

„Este, mielőtt nyugovóra térnél, vonulj vissza egy csendes helyre és alapos lelkiismeret-vizsgálatban gondolj át mindent, ami aznap veled történt: gondolataidat, szavaidat és tetteidet. Végül imádkozzál egy Miatyánkot és Üdvözlégyet. Ha befejezted, feküdj le ágyadba és csak az lebegjen előtted, hogy másnap miben tudnál még inkább megjavulni.”

A João Bravo jezsuita újoncnak írott levélből. Malacca, Malajzia, 1549. június 23.

Reflexió

- Szánj néhány percet arra, hogy visszatekints az elmúlt napra.

- Mely gondolataidra, szavaidra és tetteidre vagy legbüszkébb?

- Történt olyasmi, amit megbántál?

Imádság

Atyám, ha visszatekintek mai napomra, látom, mennyi kavargó gondolat, fecsegés és átgondolatlan cselekedet homályosítja el szelíd jelenléted személését minden ügyes-bajos dolgomban. Mutasd meg magad ma is és életem minden napján. Ámen.

7. nap

„Végtelen dicséretet és hálát kell mondanom Istennek egy király láttán, aki Isten ügye iránt annyira kegyesen és oly mértékben meghajolt, hogy magam sem hinném el, ha nem lettem volna szemtanúja mindannak, ami benne végbement.”

A Loyolai Ignác atyához írt levélből. Lisszabon, Portugália, 1541. március 18.

Reflexió

- Keresem-e a jóságot embertársaimban?

- Észreveszem és utánozom-e a mások által mutatott jó példát?

Imádság

Istenem, Atyám, hálát adok neked! Annyi jó ember vesz körül, csak időt kellene rászánnom, hogy észrevegyem mindazokat, akik a te gyengéd és együttérző szavadat hirdetik; akik jó földbe hullott magokként tetteikkel valóra váltják igazságod és kiengesztelődésed.

Add meg nekem is, hogy Szentlelkedben élve a Te jelenlétedet sugározzam azok felé, akikkel napról napra találkozom. Ámen.

8. nap

„Ó Istenem, mindenható és irgalmas Atyám, mindenek Teremtője! Szilárdan hiszek Benned, Istenemben és Uramban, ki teljes Jóság vagy nekem. Szeretetből Te alkottál engem, Tőled kaptam testemet, lelkemet, s mindenemet, amim csak van. Hála legyen érte, Istenem, néked!”

Xavéri Szent Ferenc atyának az indiai Goa népéhez írott Rövid Katekizmusából. 1542. májusa

Reflexió

- Szánj időt arra, hogy átgondold, mennyi ajándékot juttatott neked Isten.

- Vedd számba mindazt az áldást, mellyel ma és életed egész folyamán elhalmoz.

- Adj hálát érte!

Imádság

Atyám, te vagy a legfőbb jó, és számomra is te vagy a teljes Jóság.

Mindenek alkotója, ki a világot értem is fenntartod, adj nekem beléd és Teremtésedbe vetett hitet! Ámen.

9. nap

„Ezennel arra kérlek titeket: mindent, amit csak tesztek, egyedül Istenre építsétek és ne bízzatok saját képességeitekben, tudásotokban és elismertségetekben! Így tudhatom, hogy készen álltok mindama szellemi és fizikai megpróbáltatásokra, melyek meggyötörhetnek benneteket. Istenért, ki felemeli és támogatja a kicsinyeket, különösen azokat, akik, mintha tiszta tükörben látnák önmagukat, apró és jelentéktelen ügyekben is felismerik gyengeségüket, és képesek azt legyőzni.”

A Goán élő jezsuitákhoz írt levélből. Kagosima, Japán, 1549. november 5.

Reflexió

- Jobban bízol-e saját készségeidben és ítélőképességedben, mint Istenben?

- Felismered-e, hogy Istentől jön életed növekedése és Ő támogat téged?

- Ha egy tiszta tükörben rátekintesz önmagadra, személyiségedre, látod-e azt az embert, akit Isten szeret, akinek megbocsát és akit elfogad?

Imádság

Istenünk és Atyánk! Amint Xavéri Szent Ferenc Krisztus szeretetétől lelkesítve és az evangélium tüzétől hevítve eljutott a föld határaira, add meg nekem is a kegyelmet és bizalmat, hogy életemet egészen Rád építsem annak biztos tudatában, hogy te felemeled a kicsinyeket és betöltöd őket minden jótéteményeddel. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.