-
Bezárták a Szent Sír-bazilikát
Az egyházak tiltakoztak a jeruzsálemi városvezetés döntései ellen
A Szent Sír-bazilikát felügyelő római katolikus, görög ortodox és örmény egyház február 25-i közös közleményében kifejezte, „aggodalommal figyelik az egyházak és a szentföldi keresztény közösség ellen folytatott módszeres kampányt, mellyel a jeruzsálemi városháza súlyosan megsérti a status quót”.Az Istentiszteleti Kongregáció prefektusa szerint a Sátán célpontja ma az Oltáriszentségben jelenvaló Krisztus és a szentmise áldozata.
Katolikus részről Francesco Patton szentföldi kusztos, görög ortodox részről III. Theophilos pátriárka, örmény részről Nourhan Manougian pátriárka írta alá a közleményt, melyben bejelentik döntésüket, hogy tiltakozásul bizonytalan időre bezárják a Szent Sír-bazilikát, a Jézus kereszthalála és feltámadása helyszínét is magába foglaló épületegyüttest.
A Szent Sír és más keresztény emlékhelyek felügyeletével megbízott egyházi vezetők arról írnak, „nagy aggodalommal figyelik az egyházak és a szentföldi keresztény közösség ellen folytatott módszeres kampányt, mellyel a jeruzsálemi városháza súlyosan megsérti a status quót. Ez a szisztematikus és támadó kampány eddig nem látott léptéket ért el a közelmúltban – írják a közleményben –, amikor a jeruzsálemi önkormányzat felháborító felszólításokat adott ki, inkasszóval és lefoglalással fenyegetett egyházi ingatlanokat és bankszámlákat a települési adókkal való állítólagos elmaradásra hivatkozva.”
A városháza mostani lépéseivel érvényben lévő megállapodásokat rúg fel, melyek az egyházak jogait és privilégiumait biztosítják, s ezzel mintha a keresztény jelenlétet kívánnák gyengíteni Jeruzsálemben – sérelmezik a főpásztorok, s rámutatnak: a helyzet legfőbb vesztesei azok a nehéz körülmények között élő családok, akik így élelem és lakhatás, gyermekeik pedig oktatás nélkül maradnak.
A keresztény egyházak vezetői felszólaltak a diszkriminatív törvényjavaslat ellen is, amely kifejezetten a szentföldi keresztény közösség és annak ingatlanjai ellen irányul, s ha törvénybe iktatják, lehetővé teszi egyházi tulajdonok kisajátítását; „ez mindannyiunkat azokra a hasonló természetű törvényekre emlékeztet, amelyeket a zsidó származású emberek ellen hoztak Európa sötét korszakaiban”.
A főpásztorok közleménye szerint a jeruzsálemi keresztény egyházak elleni mostani támadás alapvető, ab antiquo fennálló szuverenitásukat sérti, és „összetapossa a keresztény közösség és a helyi hatóságok közti kapcsolat kényes szövetét”.
Az egyházi vezetők közleményük végén felidézik, hogy a hónapok óta húzódó vitás ügyek vezettek mostani döntésükhöz, a Szent Sír-bazilika bezárásához. Hangsúlyozzák, a többi keresztény egyházzal együtt szilárdan fogják védelmezni jogaikat és tulajdonaikat, végül pedig a Szentlélek segítségét kérik: „A Szentlélek hallgassa meg imáinkat, és hozzon megoldást a Szent Város történelmi válságában.”
A bazilikát egyes források szerint 1948, a függetlenségi háború, más források szerint 1990, egy illegális házfoglalási ügy óta nem zárták be politikai okokból, a tiltakozás jeléül.
A költségvetési hiánnyal és súlyos adósságokkal küszködő jeruzsálemi városháza február elején közölte, hogy hatalmas összegű (186 millió dollár) ingatlanadót kíván behajtani az egyházakon. Az
arnona nevű ingatlanadóval a történelmi egyházakhoz tartozó vállalkozásokat és intézményeket akarnak sújtani; a templomokat mindez nem érintené, azonban minden más egyházi tulajdont igen.
Az
arnona alól eddig mentes volt minden egyházi tulajdon, akár kereskedelmi tevékenységet űztek benne, akár nem; az elmúlt évszázadokban sosem fizettek hasonló jellegű adókat a jeruzsálemi egyházak, sem az oszmán birodalom, sem a brit, sem a jordániai uralom alatt. A
Haaretz izraeli lap információi szerint az anglikán egyház jeruzsálemi bankszámláit már befagyasztatta a városvezetés.
2018. február 26.
Custodia.org; ChristianityToday.com; MTI
fotó: Custodia.org
forrás: magyarkurir.hu/hirek/bezartak-szent-sir-bazilika
Felújítják Jeruzsálemben a Jézus sírhelye fölé emelt szentélyt.
